A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezetének honlapja

"CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE" - "Istennel a Hazáért és a Szabadságért"

Aktuális


 Megmérettetés a közéletben

 2016. november 26.

Van ok a büszkeségre, foglalható össze Nagy Csaba elnöki beszámolójának lényege, ami szombaton hangzott el a Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezetének évzáró rendezvényén, amelyre megtelt a művelődési központ kamaraterme.

A vendégek között Lazók Zoltán polgármester mellett ott volt Rajnai Gábor és Németh Gábor alpolgármester, File Beáta jegyző, valamint Emődi Ferencné, járási hivatalvezető is.

A közösség létszáma elérte a száz főt, amit kiegészít a húsz taggal működő ifjúsági tagozat – sorolta az elnök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben komoly mértékben kibővült tagság mellett, 25 saját, illetve 16 vendégprogramjuk bizonyítja meghatározó helyüket a közéletben való megmérettetés során.

Az önkormányzati támogatásnak, sikeres pályázataiknak, a támogatók hozzájárulásának köszönhetően több mint 1 millió forintból gazdálkodhattak az idén, és ezt az összeget kiegészítette Rákóczi Szövetség országos elnökségének 300 ezer forintos pénzbeli, valamint 600 ezer forint értékű könyvadománya.

Az évzáró összejövetel második részében Nagy Csaba ismertette a 2017. évi programtervezetet, végül elismerések átadására került sor. A Pro Probitate kitüntető oklevelet a szervezet kiemelt támogatásáért, a közösségi életet segítő aktív részvételért Szemeti Ferenc, a Florance Virágbolt és az Alaszka Metál Kft. képviselője vehette át, míg Hún Bélánét 20 éven át végzett kiemelkedő tevékenységéért jutalmazták.

Az eseményt Simonics László (tárogató), valamint a Takács Tímea vezette Városi Énekkar fellépése tette emlékezetesebbé.

Forrás: oroszlany.hu

 rak-evzaro14.jpg

rak-evzaro20.jpg

rak-evzaro40.jpg

 

A Gulágok áldozataira emlékeztek

2016. november 25.

A Magyar Országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét.

Azért ezt a napot választották, mert 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja – ezekkel a gondolatokkal kezdte megemlékező beszédét pénteken Nagy Csaba, a Rákóczi Szövetség oroszlányi elnöke a művelődési központban megrendezett eseményen, amelyen részt vett Lazók Zoltán polgármester és File Beáta jegyző is.

- A kényszermunkások között különösen tragikus sors jutott a politikai elítélteknek, az ő helyzetük 1949-től vált különösen súlyossá. Ekkor hozták létre ugyanis a Gulag-on belül a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 000 elítéltből csak 5-6 000 élte meg a szabadulást. Ma a mártírhalált halt felvidéki gróf Esterházy Jánosról kívánunk külön is megemlékezni, akit koholt vádak alapján 10 év kényszermunkára ítéltek és Gulag-táborba küldtek Szibériába – fogalmazott az elnök.

A megemlékezésen Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke beszélt Esterházy János életéről, aki 1901 márciusában született a felvidéki Nyitraújlakon. A második világháború kirobbanásakor tevékenyen részt vett a lengyelországi menekültek magyarországi befogadásának szervezésében. Az önállóvá vált Szlovákia parlamentjének egyetlen magyar képviselőként – és parlamenten kívül magánemberként – védelmébe vette az üldözött szlovákiai magyarokat.

A háború befejezte után Gustáv Husak belügyi megbízott letartóztatta, s átadta őt az NKVD-nek. Legközelebbi hozzátartozóit, feleségét, gyermekeit soha többé nem láthatta. A szovjet belügyi szervek 1945 júniusában Moszkvába hurcolták, ahol koholt váddal 10 év javító munkatáborra ítélték. A Gulágok poklát megjáró Esterházy János végzetes tüdőbetegséget kapott, egészségi állapota az 1948-as év végére válságosra fordult.

Közben Pozsonyban, 1947 szeptemberében – távollétében – a Csehszlovák Köztársaság felbomlasztásának és a fasizmus kiszolgálásának hazug vádjával kötél általi halálra ítélték. A csehszlovák hatóságok kérték kiadatását a Szovjetuniótól, hogy végrehajthassák rajta az ítéletet. A szovjetek a súlyos beteg Esterházyt 1949-ben szolgáltatták ki, majd a család kérésére az ítéletet életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. 56 éves korában, 12 évnyi rabságban eltöltött súlyos szenvedés után, 1957. március 8-án halt meg a mírovi politikai foglyok börtönében.

Az est méltó befejezéseként Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész idézte meg Esterházy János hányattatásait és kálváriáját Siposhegyi Péter Hantjával sem takar című monodrámájában.

Forrás: oroszlany.hu 
 
rak-elhurcoltak11.jpg
 
rak-elhurcoltak15.jpg
 
rak-elhurcoltak23.jpg
 
 
Az oroszlányi eseményekről is megemlékeztek
 
2016. november 4.
 

Mintegy félszázan gyűltek össze péntek este az oroszlányi Rákóczi Szövetség megemlékezésén, amit az 1956-os forradalom leverésének 60. évfordulója alkalmából rendeztek meg az közelmúltban felújított ’56-osok terén.

Az eseményen, amelyen Lazók Zoltán polgármester, Rajnai Gábor alpolgármester, File Beáta jegyző és Emődi Ferencné, a járási hivatal vezetője is megjelent, Nagy Roland történész, a szervezet elnökségi tagja idézte fel a tragikus eseményeket.

- November 4-én hajnali 4 óra 15 perckor megindult a szovjet csapatok támadása Budapest és az ország számos nagyobb városa ellen. A gyors és meglepetésszerű támadással szemben a Magyar Néphadsereg nem védekezhetett, s alig egy-két helyen történt kísérlet a védekezésre. A laktanyák elfoglalása közben a szovjetek az ellenállás legkisebb vélt vagy valós jelére tüzet nyitottak. A sorállományt ezután lefegyverezték és a legtöbb esetben hazaküldték, a tisztek megtarthatták oldalfegyverüket, ha előzetesen nem álltak ellen. Budapesten a szovjetek gyorsan birtokba vették a fontosabb stratégiai pontokat és középületeket. Mindössze Csepelen jött létre tartós és szervezett együttműködés a Magyar Néphadsereg és a felkelők között, ám ezt a területet a november 4-i támadás még nem érintette – kezdte az események ismertetését a szakember, aki a megyei és helyi történésekről is szólt.

- November 4-én a Szovjet Hadsereg 27. gépesített hadosztálya Komárom-Dunaalmás irányából érkezve jelentős páncélos erőkkel körülzárta a tatai laktanyát. A megszálló csapatok sehol nem kerültek szembe fegyveres ellenállással. A szovjet megszállás hírére a nemzetőrség elhagyta Oroszlányt, és a környező erdőkbe vonult, a rendőrség pedig visszatért elhagyott épületébe. A tatabányai pártbizottság Oroszlányba érkezett képviselője a bányász rádión keresztül is felszólított a fegyverek begyűjtésére, annak azonnali megkezdése esetén büntetlenséget ígért. Legfőbb érve az volt, hogy „szovjet csapatok közelednek a város felé”. Végül november 9-én vonultak be a szovjet csapatok Oroszlányba, és ellenállás nélkül foglalhatták el a várost. A még itt tartózkodó nemzetőröket lefegyverezték, a fegyvereket begyűjtötték. Egy rendőrségi jelentés szerint november 11-én – a jelentés írói szerint feltételezett, egykori köztörvényes elítéltek – támadást intéztek az oroszlányi rendőrkapitányság ellen. Egy rendőr ekkor szerzett sebesülésébe halt bele 27-én. Egy későbbi jelentés szerint ekkor ketten haltak meg, hárman pedig megsérültek. Eddigi tudásunk szerint ez volt az utolsó fegyveres összecsapás a városban – fogalmazott Nagy Roland.

A megemlékezést zárásaként a jelenlévők elhelyezték mécseseiket az emlékhelyen.

Forrás: oroszlany.hu

rak-forr-bukas11.jpg

rak-forr-bukas16.jpg

rak-forr-bukas26.jpg

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 23
Heti: 40
Havi: 375
Össz.: 52 579

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Aktuális
A Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezetének honlapja - © 2008 - 2017 - rakocziszovetseg.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »